Igen gyászolok, a sketchbookomat, ami 210 lapszéltől-lapszélig telerajzolt, ill. teleírt és 30 még telerajzolásra, ill. teleírásra váró lapot tartalmazott. Azaz még mindig tartalmaz, csak kicsit másképp. Történt ugyanis, hogy ma hajnal 4 körül elaludtam rajzolás közben a kádban.. Régóta féltem ettől a dologtól, de most megtörtént. A színes részek mind-mind szétfolytak, oldalak egyesültek és formálódtak át. Talán így kellett lennie. Nagyon bánom, számomra felbecsülhetetlen volt az értéke. Kicsit több, mint fél évemet kísérte végig, napról-napra. Minden benne volt, ami én vagyok, még ha kissé kódoltan is. Most felkerül a polcra és indul az új, de nagyon bánom és sajnálom. Apró öröm az egészben az, hogy tegnap este szkenneltem be, majd' minden oldalt. :\
24-én este virrasztok érte.
VálaszTörlésŐszinte részvétem
sose bánd, ilyenkor mindig valami új keletkezik...
VálaszTörlésvagy lehet hogy pont azért történt hogy lezárd, és csinálj valami újat.
: ) kitudja!
VálaszTörlésén már másnap beletörődtem a dologból, sőt el is kezdtem egy újat. :) igazából arra leszek kíváncsi, ha pár év múlva előveszem az elázottat vajon milyen lesz a reakcíóm :)